(Forrás)
Észtországban a Rokon népek napjai keretében finn, karél, lív, erza, mari és magyar együttesek lépnek fel, először külön-külön (Észtország szinte minden járásában fellép egy-egy együttes), majd közös koncertet tartanak Tallinnban, ill. a népművészeti központnak számító Viljandiban is. A koncertek ingyenesek. Az együtteseken kívül finnugor írók-költők és irodalmárok is érkeznek Észtországba, hogy a tallinni írók házában és a tallinni és tartui egyetemeken tartsanak előadásokat.
(Forrás, program)
A magyar sajtóból is tudhatjuk, hogy Nobel-békedíjat ezúttal egy finn politikus, Martti Ahtisaari nyerte el. Ahtisaari legutóbb azt nyilatkozta, hogy helyes lenne, ha Finnország belépne a NATO-ba, mivel a nyugati államok között egyre furcsább kivétellé válik. Ahtisaari véleménye szerint a NATO fontos békefenntartó szerepe miatt lenne erre szükség, és a belépés nem irányulna Oroszország ellen.
Ahtisaari szerint Oroszország nem jelent valós veszélyt, mivel a kormányzat gyenge, a korrupció jelentős, az ország állapota a fejlődő országokéra emlékeztet: Oroszország nem demokratikus állam, a kormányzás tekintélyelvű. Ahtisaari szerint kapcsolatai az orosz vezetéssel jók, de kitüntetéséhez az orosz vezetők nem gratuláltak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nobel-békedíjat depolitizálni kellene, az idei döntést nem kívánta kommentálni.
(Forrás, forrása, az eredeti hír finnül)
Százhuszonöt éves az első udmurt iskola. 1883-ban nyílt meg a ma a Marij El Mari-Tureki járásához tartozó Karligan (Карлыган) községben, Kuzma Andrejev misszionárius házában. A fő tantárgyak szépírás, számtan és hittan voltak. Itt tanult az első udmurt költőnő, Asalcsi Oki és az udmurt „felvilágosodás” több alakja: Makszim és Mihail Prokovjev, Jakov Iljin stb.
Később az iskolát bezárták, helyén tanítóképző nyílt, itt képezték az első udmurt tanítókat: tizenkét évesen vették fel őket, az oktatás 4-6 évig tartott. Jelenleg Karliganban középiskola működik, 200 tanulója közül 80 tanul udmurt nyelvet. (A Mari-Tureki járásban jelentős az udmurtok száma, itt a sosmai – korábbi elnevezése szerint malmizs–urzsumi – nyelvjárást beszélik.)
(Forrás)
Karjalában törvényt készítenek elő a nemzetiségi települések oktatási státuszáról. A törvény a nemzetiségi települések oktatását, a nemzetiségek kulturális fejlődésével kapcsolatos jogokat és a hagyományos gazdasági tevékenységeket érintő kérdéseket kívánja szabályozni. Jelenleg Karéliában az Aunusi (Olonyeci) és a Kalevalai járás rendelkezik nemzetiségi státusszal, egy mostani döntés alapján a Prääsäi (Prjazsai) járás is meg fogja kapni ezt a státuszt.
(Forrás)