2008. szeptember 17., szerda

X. Finnugor Írókongresszus Joskar-Olában

A Mari Köztársaság fővárosában, Joskar-Olában szeptember 10. és 13. között ülésezett a X. Finnugor Írókongresszus. Hasonló találkozóra először 1989-ben, szintén Joskar-Olában került sor. Ekkor határozták el, hogy kétévente hasonló találkozókat szerveznek. Az idei kongresszus témája a finnugor irodalmak jövője és a fiatal szerzők művei voltak. A következő találkozó 2010-ben, Helsinkiben lesz, témája a műfordítás.

Idén a kongresszuson mintegy 200 író, költő, irodalomtudós, fordító, könyvkiadó és újságíró vesz részt. Különböző szekciók (próza, költészet, dramaturgia, műfordítás, könyvkiadás, gyermekirodalom) működtek. A résztvevők környékbeli mari falvakat is meglátogattak és megtekintették az Aldiar c. mari operát.

A kongresszus kéréssel fordult a Komi Köztársaság kormányához, hogy vagy indítsák újra a Komi Könyvkiadót, amely korábban komi nyelvű könyveket jelentett meg, vagy a piacon működő könyvkiadókat bátorítsák valamilyen eszközzel komi nyelvű könyvek kiadására.

Forrás: Участники X Конгресса финно-угорских писателей предложили возродить Коми книжное издательство. Ismereteink szerint a magyar nyelvű internetes sajtó nem számolt be a kongresszusról.

Vagdalt nyelv – feliratcsemegék és csemegefeliratok Szaranszkban

A Mordvin Köztársaság fővárosának, Szaranszknak az utcáit járva számos helyen felfigyelhetünk moksa- vagy erza-mordvin díszítőelemekre a házak falán. Ezek nyelvi társai azonban sokkal ritkábban ötlenek a szemünkbe. Bár az is igaz, hogy a közigazgatási és más állami épületeken kötelező feltüntetni az orosz mellett a köztársaság két másik hivatalos nyelvén, az erza- és a moksa-mordvin nyelveken is az intézmény nevét, az utcanevek pedig egyre inkább háromnyelvűsödnek (ld. jobbra a ’Munkás utca’ orosz, moksa és erza nyelvű változatát).


Ezeken kívül azonban csak elvétve lehet erza–moksa feliratokat találni, és ha elő is fordulnak, egy-egy üzlet vagy cég inkább csak az „egzotikum” kedvéért használja őket. A csalogató Sovado ’Térjen(ek) be’ feliratú boltocskában az anyanyelvi felirat láttán megörvendő egynyelvű (ha lenne ilyen) végül igencsak elszomorodna, mivel az eladókkal egyik mordvin nyelven sem tudna kommunikálni, és az anyanyelvén nagy valószínűséggel csak Csapamo lovcot kérhetne, mivel ez az aludtejszerű mordvin különlegesség az egyetlen (erza)-mordvin feliratot is tartalmazó termék az élelmiszerüzletekben.

A mordvin népi ételek széles választékát kínáló Nacionaljnij restoran ’Nemzeti étterem’ a mordvinokra jellemző piros színnel és a köztársaság zászlajában is megtalálható napszimbólummal hirdeti magát (ld. jobbra), ugyanakkor a Szaranszk város napjára elővarázsolt ételektől roskadozó asztalaikon csupán a vagdalt hús neve volt egy kis táblácskán erzául feltüntetve.


Az erza–moksa feliratok hiánya akkor igazán megdöbbentő, ha ellátogatunk a szomszédos Csuvas Köztársaságba, ahol még az újságosbódén található kiírás is kétnyelvű. Szaranszkban probléma a feliratok alacsony száma mellett az is, hogy olykor hibás alakban használják az erza vagy moksa eredetű szót, mint például a Liszma villamosenergetikai cég, amely az eredeti erza liszjma ’kút’ jelentésű szóból kihagyta a lágyjelet.