A dokumentum statisztikai adatokkal kezdődik, melyek közül kiemelendő, hogy a 2002-es népszámlálás adatai alapján Oroszországban közel százezer ember beszél komi-permjákul, de a magukat komi-permjáknak valóknak kevesebb mint háromnegyede. A Komi-Permják körzeten belül ez az arány 83,1%.
Anyanyelvi oktatásra csak a körzeten belül van lehetőség, az anyanyelvet ott is csak egy tantárgyként tanulják, de csak a gyerekek 20,5%-a részesül ilyen oktatásban. Az óvodai oktatásban a szám még alacsonyabb, a gyerekek 14,3%-a vehet részt anyanyelvi foglalkozásokon. Különösen az óvodai képzésben hiányoznak a megfelelően kidolgozott tananyagok, az óvónőképzésben pedig teljesen hiányzik az anyanyelvi nevelésre való felkészítés. Az iskolákban jobb a helyzet, megfelelően képzett tanárok tanítanak. 2000 és 2006 között teljesen megújították a 2–4. osztályos olvasókönyveket, ennek ellenére a használt tankönyvek 71%-a nem felel meg a kor igényeinek (sajnos nem részletezik, miért). A 2009 szeptemberétől életbe lépő új tanterv mindenképpen új tankönyvek kidolgozását igényli.
A körzetben 290 művészeti–kulturális intézmény működik. 2008-ban a színházi előadások 25%-a folyt komi-permjákul (ez az előző években tapasztalt arányok csaknem kétszerese), de a nézők számát tekintve már csak 11,5% az arány. A színpadon elhangzott daloknak viszont 30,4%-a volt komi-permják nyelvű. A Komi-permják könyvkiadónál megjelent könyvek 70%-a kétnyelvű, 10%-a komi-permják nyelvű volt, de példányszámot tekintve csupán 9,5% volt komi-perják nyelvű (nem világos, hogy ebbe beleértik-e a kétnyelvű kiadványokat). A körzeti könyvtár állományának 1,9%-a komi-permják nyelvű, a kikölcsönzött könyveknek viszont csak 0,6%-a. A Komi-permják helytörténeti múzeumban csak a kiállítások 14,3% százalékát látták el komi-permják feliratokkal, és a tárlatvezetések mindössze 0,7%-a volt komi-permják nyelvű. A körzet nemzetiségi kultúrákat bemutató centrumában pedig egyetlen komi-permják nyelvű rendezvényt sem tartottak, igaz, a rendezvények 43,1%-án használták a komi-permják nyelvet is (ez a szám az előző éveknek több, mint kétszerese; nem világos, milyen arányű használatot jelent ez). A központ könyvtárában a kiadványok 8,5%-a komi-permják nyelvű, ezen a nyelven azonban egy filmük sincs (és a filmek mindössze 0,6%-a szól a körzetről).
A körzetben megjelenő 7 újság közül egy közöl minden nap egy-egy oldalnyi komi-permják anyagot, egy járási lap pedig havonta egy komi-permják nyelvű mellékletet. A többi újság kizárólag orosz nyelvű. Ezeken kívül megjelenik egy gyermekújság is, ez kb. fele-fele arányban tartalmaz komi-permják és orosz nyelvű szövegeket.
A körzeti tévé a komi-permják nyelvű adások arányát az utóbbi időben jelentősen megemelte, így a tévé több mint 90%-ban, a rádió 37,1%-ban sugároz helyi nyelven. (Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a helyi tv- és rádióadások csak az adásidő töredékét teszik ki. Ez a mennyiség valójában átlag napi 26 perc tv-, és 15 perc rádióműsort jelent!)
Most tartunk a 14 és fél oldalas „program” kilencedik oldalának alján. A következő másfél oldalon az eddigi projektekről és eredményeikről olvashatunk, a fentiek fényében ezeket aligha lehet komolyan venni. Ezután a dokumentum megállapítja, hogy a felmérések szerint a komi-permják nyelv folyamatosan visszaszorul, és gyakorlatilag teljesen hiányzik az interneten. Problémaként említik, hogy a megfelelő sztárak híján eltorzul (!) a komi-permják irodalmi nyelv. Úgy vélik, két generáció múlva már csak 10% fogja beszélni a nyelvet. (Nem világos, hogy kiknek a 10%-a.) A dokumentum megállapítja, hogy a fentiek oka a törvényi keretek, a probléma komplex megközelítésének hiányában, a megtett lépések alacsony hatékonyságában keresendő. A 13. oldal közepén végre elkezdik felsorolni a konkrét teendőket.
- a különböző intézmények és intézetek, nemzetiségi és más szervezetek erőfeszítéseinek összehangolása, beleértve egy, a tevékenységek széles körével foglalkozó Komi-permják etnokulturális központ létrehozását;
- a komi-permják nyelv megőrzésének, fejlesztésének és népszerűsítésének új módszereit kell bevezetni, különösen ami a gyerekeket és az ifjúságot illeti;
- meg kell teremteni a komi-permják a nyelv tanulásához és használatához, a családban való átadásához a megfelelő motivációt;
- ki kell szélesíteni a komi-permják nyelv használatának körét, többek közt az interneten is.
Ennek biztosítékaként a dokumentum a következőket nevezi meg:
- biztosítani kell a jogokat az anyanyelv megőrzésére és fejlesztésére, a kultúrjavak anyanyelven történő fogyasztására;
- meg kell erősíteni a civil társadalmat;
- meg kell teremteni a toleráns társadalmi közeget a körzet lakossága körében és fel kell lépni a nemzeti szélsőségek ellen;
- a körzetben biztosítani kell az etnopolitikai helyzet pozitív fejlődését.
Mint látható, a dokumentum egyetlen konkrét lépést nem nevez meg, amellyel a komi-permják nyelv helyzete javítható lenne. Bár a dokumentum első fele tálcán kínálja a megoldás irányába vezető lépéseket (az anyanyelvi oktatás kiszélesítése, tananyagfejlesztés, anyanyelvi óvodapedagógusok képzése, a komi-permják nyelvű rádió- és tv-adások idejének jelentős növelése – pl. kizárólag komi-permjákul sugárzó rádióadó felállítása), egy ilyen irányú konkrét javaslatot sem tesznek.
Az eredeti – orosz nyelvű – dokumentum itt olvasható.
Bejegyzések
