2008. július 30., szerda

Udmurt utcakép

A Volga-vidéki Izsevszkben, az Udmurt Köztársaság fővárosában valamivel több mint 600 ezer ember él. Körülbelül egyharmaduk udmurt nemzetiségű, bár ez korántsem jelenti azt, hogy valamennyien beszélnek is udmurtul. Különösen a fiatalok körében gyakori, hogy nem is értik szüleik, nagyszüleik anyanyelvét, hanem kizárólag oroszul tudnak.

A köztársaságban 2001 óta az orosz mellett az udmurt is hivatalos államnyelv. Ennek köszönhetően pár éve a hivatalok, állami intézmények bejárata mellett kétnyelvű táblák olvashatók. Az utcán olvasható különféle feliratok, reklámok azonban szokásosan orosz nyelvűek. Az utóbbi egy-két évben azonban megszaporodtak az udmurt nyelvű cégtáblák is. Talán ez arra utal, hogy az udmurt nyelv nem túl magas presztizse emelkedőben van? Vagy annyira megnőtt a városban lakó udmurtok száma (hagyományosan ugyanis vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó nép), hogy érdemes őket anyanyelvi feliratokkal bombázni?

Az első képen egy tipikusnak mondható udmurt nyelvű felirat olvasható, ugyanis a márkanév udmurt. Ilyen jellegű üzlet- és árunevek mindig előfordultak. Ebben az esetben az autósiskolát hívják ÚT-nak, udmurtul.


A másik képen a divatáruüzlet neve talán orosz, talán egyéb: ATO. A nyitvatartás is oroszul van kiírva, azonban a bolt bejárata, pontosabban lejárata fölött kizárólag udmurtul van kiírva, hogy SZÍVESEN LÁTJUK (szó szerint: tisztelettel hívjuk). Ilyesféle kiírások többfelé megjelentek a városban. Sajnos nem volt időm bemenni és megkérdezni, hogy vajon miért írták ki udmurtul és miért csak udmurtul az invitáló feliratot. Vajon miféle kereskedelmi előnyt remélnek tőle? Vagy esetleg a tulajdonos/cégvezető udmurt? Ha valaki arra jár, esetleg ugorjon be és kérdezze meg (ulica Szovjetszkaja, azaz Szovjet utca)!



2008. július 29., kedd

Sörleves tejjel (Õllesupp piimaga)

Meleg napokon igazán jól esik a hideg leves. Miután azonban meguntuk (ha ez egyáltalán lehetséges) a gyümölcsleveseket és a gazpacho-t sem tartjuk már elég egzotikusnak, ideje új ízek után nézni. Ekkor kerülhet a képbe a tejjel készült észt sörleves. Észt sörlevesnek mondom, mert egy észt népi recepteket tartalmazó könyvből származik, valójában azonban nem találkoztam még egyetlen észttel sem, aki ismerte volna. A magyarokban viszont igen szélsőséges reakciókat szokott kelteni, a heves rajongástól a méla undorig.

Hozzávalók: 6 pohár tej, fél liter sör, 6 evőkanál méz (vagy cukor), 4 tojás, 10 dkg szárított kenyérkocka.

Elkészítése: A kenyérkockákat fehér kenyérből szárítjuk, egy levesestál aljába tesszük. A tejet feltesszük forralni, közben a tojásokat felverjük és elkeverjük a mézzel (cukorral), felöntjük a sörrel, ismét elkeverjük. Mikor a tej már forró, lassan belekeverjük a tojásos-mézes-sörös keveréket, majd folyamatos keverés mellett hevítjük, nem forraljuk. Ha már forró, ráöntjük a kenyérkockákra és hűlni hagyjuk. Hűtve tálaljuk.

(Forrás: Silvia Kalvik: Eesti rahvatoite. Teine, parandatud ja täiendatud trükk. Valgus, Tallinn, 1981.)

2008. július 28., hétfő

A magánhangzó-harmónia 3. A finn

A magánhangzó-rendszer

A finn magánhangzó-rendszer sokkal szimmetrikusabb, mint a magyar. Nyolc alapmagánhangzó van: i, e, ä, y, ö, u, o, a. Az ä ejtése kissé nyíltabb, mint a magyar köznyelvi e-é (de egyes dunántúli nyelvjárásokban hasonlót ejtenek), az e ejtése valahol a magyar köznyelvi e és é között van, az y-t úgy kell ejteni, mint a magyar ü-t, az a pedig a magyar á-hoz hasonlóan hangzik, csak rövid. Mindegyik magánhangzónak megvan a hosszú párja, ezek a hosszúságuktól eltekintve ugyanúgy hangzanak mint a rövidek (tehát nincsenek olyan különbségek, mint a magyar e és é vagy a és között). Ezeket a finn helyesírás kettőzött betűkkel írja: ii, ee, ää, yy, öö, uu, oo, aa.

Ezeken kívül vannak a finnben diftongusok (kettőshangzók). Diftongusnak azokat a magánhangzókat hívjuk, amelyek képzése az elején és a végén különbözik. Közismert, hogy Finnország neve finnül Suomi: ebben az uo egy kettőshangzó, egy olyan magánhangzó, amelyet zártan kezdünk képezni, de középső nyelvállással fejezünk be. Itt nem két magánhangzó kapcsolatáról van szó, hanem egy magánhangzóról, melyet nem lehet felbontani: szótagolni is csak úgy lehet, hogy Suo-mi, úgy nem, hogy Su-o-mi. Diftongusok vannak egyes magyar nyelvjárásokban, de olyan ismertebb nyelvekben is, mint az angol vagy a német.

A harmónia szabályai

A finnben a magánhangzókat három csoportra lehet osztani: hátul képzettek (u, o, a), elöl képzettek (y, ö, ä), ill. semlegesek (i, e). A semlegesek artikulációs (képzési) természetesen elöl képzettek, csupán a harmónia szempontjából tekinthetők semlegesnek. A besorolás vonatkozik a hosszú változatokra is. Nincs olyan diftongus, amelynek két eleme közül az egyik az elöl, a másik a hátul képzettekhez tartozna, de ezek kombinálódhatnak egymással és a semleges magánhangzókkal is. Ugyanez igaz az eredeti finn és a régebbi jövevényszavakra is, de a magyarhoz hasonlóan az újabb jövevényszavakban keveredhetnek: olympia 'olimpia', amatööri 'amatőr'. Ilyen esetekben mindkét toldalékváltozat használható: hieroglyf-ei-lla ~ hieroglyf-ei-llä 'hieroglifákkal' . Mivel azonban a finnben az e mindig semleges, míg a magyar e nem mindig „átlátszó”, látszólag hasonló szavaink különbözőképpen viselkednek: magyarul kódex-ben (nem *kódex-ban), finnül koodeksi-ssa (nem *koodeksi-ssä). Ha a tőben a semleges magánhangzó előtt a van, időnként mindkét változat elfogadható: karamelli-a ~ karamelli-ä 'karamellt'.

Az i(i) és az e(e) semlegesen viselkedik a toldalékokban is: az ezek valamelyikét tartalmazó toldalékok nem vesznek részt a harmóniában. A maradék hat magánhangzó azonban párba rendeződik: u–y, o(o)–ö(ö), a(a)–ä(ä). (Toldalékban nem fordul elő uu vagy yy, és diftongus sem.)

A magyarról szólva említettük, hogy vannak olyan tövek, amelyek, bár csak i-t, í-t, é-t (ill. egy esetben e-t) tartalmaznak, mégis a toldalékok hátul képzett változatást veszik fel: ír-ok, hid-ak, cél-ok, derek-ak. A finnben ilyenre nincs példa. Van viszont két szó, a veri 'vér' és a meri 'tenger'. melynek ún. partitivusi alakjában a toldalék hátul képzett változata jelenik meg: ver-ta (*ver-tä) 'vért', mer-ta (*mer-tä) 'tengert'. Ugyanezen szavak más alakjaiban azonban a toldalék elöl képzett változata jelenik meg: vere-ssä 'vérben', mere-ssä 'tengerben'.

Azonban egyes képzők, melyekben ajakkerekítéses magánhangzó van, mindig hátul képzett változatukban kapcsolódnak a semleges tövekhez: keitt-ää 'főzni' : keitt-o 'leves' (de: keitt-iö 'konyha'), kiitt-ää 'megköszönni' : kiit-os 'köszönet', itkeä 'sírni' : itk-u 'sírás' stb. A harmónia szempontjából elöl képzettnek minősülő magánhangzót tartalmazó tövek után ezeknek is az elöl képzett változatuk jelentkezik: jättää 'hagy' : jätös 'széklet'.

A magyarral szemben a finnben nincs labiális harmónia, azaz a toldalék alakja sosem függ attól, hogy a tőben kerekített magánhangzó van-e, vagy sem.

Láthattuk tehát, hogy a finn magánhangzó-harmónia sok vonásában megegyezik a magyarral, de bizonyos részletekben el is tér tőle. Legközelebb az erza-mordvin magánhangzó-harmóniáról lesz szó, ami viszont már jelentősen különbözik a magyartól.



2008. július 27., vasárnap

Eppu Normaali: Poliisi pamputtaa taas

Az Eppu Normaali nevű finn együttes a hetvenes évek új hullámának terméke, 1976-ban alakult, kezdetben punkzenét játszott, de a nyolcvanas évektől inkább a dallamosabb pop felé fordult. Finnország egyik legnépszerűbb együttese, eddig 14 stúdióalbumuk jelent meg.

Az együttes neve szójáték, Az ifjú Frankenstein című filmből származó Abby Normal (< abnormal) név finnesített változata. Az eppu jelentése 'elsős' a beszélt nyelvben, itt azonban összecseng a finn epuu 'megtagadás, letiltás' szóval is. A normaali jelentése – nem nagy meglepetés – 'normális'.

Az együttesre kezdettől fogva a szarkasztikus stílus jellemző. Az itt bemutatott Poliisi pamputtaa taas (A rendőrség megint botoz) az Eppu Normaali első kislemeze, a szám később felkerült az Aknepop (Miteszerpop) című albumukra is. A videón először a kislemezen, majd a nagylemezen szereplő verziót hallhatjuk.



A szám szövege:

Poliisi ajaa sinisellä autolla, uaa, sinisellä autolla
Poliisilla on pillit katolla, uaa, pillit katolla
Poliisi pamputtaa kumisella pampulla, uaa, kumisella pampulla
Poliisi uhkaa ihmisi putkalla, uaa, ihmisi putkalla

On mukavaa ajaa sinisellä autolla, uaa, sinisellä autolla
Mukavaa pamputtaa kumisella pampulla, uaa, kumisella pampulla

Systeemin vartija se poliisin on työ
Poliisi hippej pampulla lyö

On mukavaa ajaa sinisellä autolla, uaa, sinisellä autolla
Mukavaa pamputtaa kumisella pampulla, uaa, kumisella pampulla

Poliisi ajaa sinisellä autolla, uaa, sinisellä autolla
Poliisilla on pillit katolla, uaa, pillit katolla
Poliisi pamputtaa kumisella pampulla, uaa, kumisella pampulla
Poliisi uhkaa ihmisi putkalla, uaa, ihmisi putkalla



Közel szó szerinti fordítása:

A rendőrség kék autóval jár, úúú, kék autóval
A rendőrségnek szirénája van a tetején, úúú, szirénája a tetején
A rendőrség gumibottal botoz, úúú, gumibottal
A rendőrség börtönnel fenyegeti az embereket, úúú, börtönnel az embereket

Kellemes kék autóval járni, úúú, kék autóval
Kellemes botozni a gumibottal, úúú, a gumibottal

A rendszert védeni, ez a rendőrség munkája
A rendőrség gumibottal üti a hippiket

Kellemes kék autóval járni, úúú, kék autóval
Kellemes botozni a gumibottal, úúú, a gumibottal

A rendőrség kék autóval jár, úúú, kék autóval
A rendőrségnek szirénája van a tetején, úúú, szirénája a tetején
A rendőrség bottal gumibotoz, úúú, gumibottal
A rendőrség börtönnel fenyegeti az embereket, úúú, börtönnel az embereket

2008. július 26., szombat

Uráli nyelvek a wikipédián

Mint arról a finnugor.blog.hu is beszámol, a közelmúltban indul el az erza és a moksa nyelvű wikipédia. A magyar wikipédia nemrég érte el a százezres szócikkszámot, és szintén magyar vonatkozású hír, hogy a teljes wikipédia tízmilliomodik cikke is magyar nyelvű. Érdemes tehát megnéznünk, a többi finnugor nyelv hogy áll a wikipédián.

A különböző nyelvű wikipédiák fejlettségét elsősorban a szócikkek számával mérhetjük. Természetesen nem ez az egyetlen lehetséges kritérium, hiszen nem mindegy, milyenek ezek a szócikkek, milyen témákra terjednek ki, a minőségükről nem is szólva.

A lista élén a finnek állnak (14. hely az összes nyelv között), több, mint 170.000 szócikkel, őket a magyarok követik (22.), alig több mint 100.000-rel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy finnül kb. ötmillióan beszélhetnek, míg magyarul több, mint tízmillióan, ez az eredmény nem túl hízelgő ránk nézve. (Természetesen ez a magyar beszélőközösséget minősíti, nem pedig a magyar wikipédia szerzőit, akiket munkájukért köszönet illet.) Igaz, figyelembe kell venni a technikai körülményeket is, és ha a magyarokhoz lélekszámban és lehetőségeikben hasonló adottságokkal rendelkező csehekkel (20.) vetjük össze magunkat (akik alig 2000 szócikkel járnak előttünk), már nem olyan kedvezőtlen a kép – habár a jóval kevesebben levő szlovákok már a 98.000-dik szócikken túl járnak (23.). Elismerésre méltó viszont, hogy az alig egymillió beszélőt számláló észtek már az ötvenezredik szócikket is elhagyták (33.).

Ezután azonban hatalmas szakadék következik. Ezer felett csak két további uráli nyelvnek, a száminak (lapp: a wikipédián csak a legtöbb beszélővel rendelkező északi vagy norvég-lappnak, valamivel több, mint 2500 szócikkel, 122.) és a võruinak (dél.észt nyelvjárás, melyet az utóbbi évtizedetkben ismét önálló nylevnek kezdenek tekinteni, közel 1800 szócikk, 140.) van önálló enciklopédiája.

Az oroszországi finnugor nyelvek közül egyedül a most indult erza enciklopédiában van több, mint 500 szócikk (170.). Ezt követi az udmurt, több, mint háromszáz szócikkel (190.), a sereghajtó pedig a most indult moksa (216) és a komi (220), alig több mint száz szócikkel. A komiban még a kezelőfelület fordítása sem történt meg, a szerkesztésre és a navigációra vonatkozó feliratok mind oroszul szerepelnek. Ezeken a nyelveken többszázezren beszélnek, akárcsak mariul, amelynek egyáltalán nincs enciklopédiája. A komi-permják beszélők száma is eléri a százezret, wikipédiájuk azonban nincs. A többi nyelvnek még ennyi beszélője sincs, így nem csodálkozhatunk, ha nincs wikipédiájuk sem. Vagy mégis? Egyáltalán: mit várhatunk?

750.000-en beszélnek velsziül, a 17.000-dik szócikk felett járnak. A 600.000 beszélővel rendelkező baszk nyelven több, mint 27.000 szócikket olvashatunk. Hasonló a bretonul, ill. vallonul beszélők száma, ezeken a nyelven is több, mint 20.000, ill. 10.000 szócikk olvasható. Nagyjából félmillióan beszélnek asztúriaiul, szócikkeik száma meghaladja a 11.000-t. A kb. 350.000 írül beszélő közel 7000 szócikket olvashat anyanyelvén. A luxemburgit 300.000-en beszélik, több, mint 23.000 szócikkük van. De vannak meglepőbb esetek is, pl. a kb. 55.000 beszélőt számláló felsőszorb nyelven közel 5000, 10.000-30.000-es aragóniai nyelven közel 10.000 szócikk olvasható. Ezek a nyelvek tehát, melyek beszélőik számát tekintve igen közel állnak a két mordvin, a mari, az udmurt és a komi nyelvhez, sokkal erősebben jelen vannak a wikipőédián, mint ez utóbbiak. Az oroszországi kisebbségi nyelvek esetében erős hátrányként szokták emlegetni, hogy beszélőik kétnyelvűek, és oroszul minden információhoz hozzáférnek, ezért hanyagolják anyanyelvüket. Az itt felsorolt nyelvek beszélői azonban szintén kétnyelvűek, és második nyelvük legalább annyira, sőt még inkább világnyelv, mint az orosz: angol, spanyol, francia, német. Önmagában tehát az, hogy a kis finnugor népeknek azért nincsenek vagy elhanyagolhatóak a wikipédiáik, mert nincs rá szükségük, nem magyarázat.

A képet tovább árnyalja, hogy vannak olyan nyugat-európai nyelvek és nyelvjárások, melyek beszélőinek száma milliós nagyságrendű, mégis 10.000 és 30.000 között van szócikkeik száma: ilyenek a piemonti, az okcitán, a nápolyi, az alnémet, a szicíliai, vagy a vallon. Sőt, vannak olyan államnyelvek is, amelyek ebben a sávban mozognak. igen meglepő például, hogy lettül csak alig több, mint 16.000 szócikk olvasható, de macedónul is csak alig több, mint 18.000 szócikket találunk, az albánok pedig alig 20.000 felett járnak, beloruszul pedig két változat is létezik, mindkettő szócikkeinek száma 12.000 körül mozog.

Ez utóbbi annak is következménye lehet, hogy a posztszovjet térség nagy része igencsak le van maradva. A Kaukázusban grúzul mindössze 22.000, azeriül közel 19.000, örményül még 4000 szócikk sem olvasható. Még rosszabb a helyzet Közép-Ázsiában: a tadzsik verzióban közel 9000, az üzbégben közel 7000, a kazahban 2500, a türkménben pedig alig több, mint 1000 szócikk található. (E nyelvek mindegyikét több millióan beszélik.)

Azonban nem mindenhol ennyire lehangoló a helyzet. Az Oroszországban (igaz, milliók által) beszélt tatárnak több, mint 3500 szócikke van, de ezt jócskán felülmúlja a csuvas a maga több, mint 8000 szócikkével (beszélőinek száma egymillió felett jár). A kb. 700.000 ember által beszélt oszét nyelven alig több, mint kétezer szócikket írtak, a közel másfél millió ember által beszélt baskír nyelven pedig alig több, mint 400 szócikk van! Az oroszországban beszélt finnugor nyelvek tehát sajnos nem lógnak a régióból, így aligha várható, hogy a szócikkek száma rohamosan fog emelkedni. (Meg kell jegyeznünk, hogy a wikipédia európai népszerűsége nem jellemző más terültekre. Pl. az indiában beszélt nyelvek közül a telugu büszkélkedhet a legtöbb szócikkel: alig több, mint negyvenezerrel. E nyelven több, mint 70 millióan beszélnek.)

A wikipédia igazi meglepetése azonban a volapük. Ez egy mesterséges nyelv, melyről az eszperantista propagandaanyagokban olvashatunk úgy, mint az eszperantó időközben hamvába holt előfutáráról. Ennek ellenére szócikkeinek száma a 117.000 felett jár, és ezzel a 17. helyet foglalja el. Ezzel szemben az eszperantó le van maradva, alig több, mint 101.000 szócikkével a(z egyébként igen tiszteletreméltó) 20. helyet foglalja el.