Borda oldal erza módra

A kis nyelvek nyelvmegőrzési törekvéseiben nagy szerepet játszik az internet. Ahogy ezt az erza (a moksa mellett a másik mordvin nyelv) közösség tagjai is kezdik felismerni, egyre nagyobb helyet igyekeznek a földrajzilag is szétszóródott erzák a virtuális térben elfoglalni. Egyre több alkotónak lesz saját honlapja, emellett elindult az erza wikipédia szerkesztése.

Ezenkívül létezik erza internetes fórum is, Borda néven, amely biztosítja, hogy még a távoli falvakban vagy diaszpórában (nem a Mordvin Köztársaságban) élő erzák is tudják tartani a kapcsolatot egymással.

Az egyik finnugor információs portálon olvastam a fórumról Erjush Vezhaj írását. A posztoló részletesen bemutatja a fórum témáit és céljait, hosszasan vázolja az internet fontosságát. Posztja 2008. december 29-én készült, ekkor a fórum témái közül a leglátogatottabbak az erza ábécéről, az erza családnevekről és az erza nyelv elérhető tananyagairól szóló bejegyzések voltak.

A fórumon az erza mellett az orosz is fő nyelvként van jelen, különösen azokban az esetekben, amelyekben erzául kevéssé vagy egyáltalán nem tudók is bekapcsolódnak a beszélgetésbe. A felhívások általában kétnyelvűek, a 2010-es Nemzeti/Népi imádkozás (Raskenj ozks) rendezvényre kiírt ruhaszépségverseny hirdetésén az erza változat még latin betűs átírásban is szerepel.

Az aktuális eseményeket tárgyaló és a nyelvtanulást elősegítő bejegyzések mellett viccek, találós kérdések is szerepelnek az oldalon. A nyelvi segédanyagok között találhatunk például hasznos linkekeket (szótárak, mondattan erzául). Emellett a kapcsolattartásban is fontos szerepe van a fórumnak, apróhirdetés rovat is előfordul a témák közt.

Ízelítőül álljon itt egy vicc, amely bár nem feltétlenül fogja megnevettetni a viccínyenceket, de a nyelvi játék miatt mégis érdekes lehet:

— Тынк нись важоди?
— Важоди. Ютавтыцякс.
— Косо?
— Лавкасо.
— Кода чарькодемс "лавкасо"?
— Истя чарькодемскак: якси лавкатнева ды ютавтни монь ярмактнень.

— A felesége dolgozik?
— Dolgozik. Költőként.
— Hol?
— A boltban.
— Ezt meg hogy értsem, hogyhogy a boltban?
— Hát úgy, hogy járja a boltokat és költi a pénzem.

(Az erza eredetiben a fordító szerepel, mert a fordít jelentésű ige fejezi ki a pénzköltést is.)

Hány uráli nép van? 9. A hantik

A hantikról mint egy népről, a hanti nyelvről mint egy nyelvről szokás beszélni. Ugyanakkor a hantik rendkívül szétszórtan élnek az Ob alsó és középső folyása mentén. Ha a legészakibb hanti településektől el szeretnénk hajózni a legkeletibb településeikig, akkor legalább 1500 kilométert kell megtennünk. A hantik azonban nem közvetlenül az Ob mentén élnek (a korábban itt álló településeikről szinte mindenhol kiszorították őket), hanem sokkal inkább a mellékfolyói mentén. A mocsaras területen nyáron csak a folyókon, csónakkal lehet közlekedni. (Télen a szán jobb közlekedési lehetőséget biztosít, a modern időkben pedig a helikopterek segítségével lehet viszonylag gyorsan távolabbra is eljutni.) Ráadásul a hagyományos életmód nagy területet igényel, ezért a népsűrűség alacsony, a kisebb, néhány házból vagy sátorból álló települések tucatnyi kilométerekre állnak egymástól. Mindennek az a következménye, hogy a hanti települések lakossága viszonylag ritkán érintkezett más településekkel, akkor is inkább csak a szomszédosakkal. Ennek következménye, hogy a hatalmas hanti területen dialektuskontinuum alakult ki: a szomszédos falvak nyelve között nem volt jelentős különbség, ám az egymástól néhány száz kilométerre élő hantik már nehezen értették meg egymást.

A hanti nyelvjárásokat három nagy csoportra oszthatjuk: északira, délire és keletire. Az lényegében azt mutatja, hogy az Irtis torkolatától milyen irányban helyezkednek el. Valójában az Irtis torkolata és Hanti-Manszijszk környékén a déli nyelvjárást beszélték, így az északi és a keleti nyelvjárások beszélői igen ritkán érintkezhettek. (Habár az Obtól távolabb, attól északra ez is előfordult.)

Az déli és az északi, ill. a déli és a keleti nyelvjárások között folyamatos volt az átmenet, voltak olyan nyelvjárások is, amelyeket átmenetinek nevezünk: ezekben a tipikus északi és déli, ill. keleti és déli vonások keveredtek. Ennek ellenére a tiszta északi, déli és keleti nyelvjárások között olyan jelentősek voltak a különbségek, hogy akár három külön nyelvről is beszélhetnénk. Azonban a 20. század során fokozatosan kihaltak a déli nyelvjárások. Ez azt jelenti, hogy eltűntek azok a nyelvjárások, amelyek az átmenetet képviselték. Eközben az északi és a keleti alnyelvjárásai közül is több eltűnt, az északiak közül éppen a déli felé átmenetet képezők. Mára tehát csak északi és keleti nyelvjárások maradtak, ezek pedig igencsak különböznek egymástól, teljes joggal tekinthetnénk őket két nyelvnek. Sőt, egyes ma is beszélt északi nyelvjárások között is van akkora különbség, hogy akár különböző nyelveknek is tartsuk őket.

Itt kell megemlíteni, hogy a hantik számára sosem hoztak létre egységes irodalmi nyelvet, inkább különböző nyelvjárásokra építve olyan irodalmi normát próbáltak kialakítani, mely érthető és könnyen elsajátítható a szomszédos nyelvjárások beszélőinek is. A gyakori változások azonban arra utalnak, hogy ezek a próbálkozások nem voltak sikeresek. Később az anyanyelvi iskoláztatás teljes felszámolásának és a nagyfokú oroszosításnak köszönhetően erre nem is volt szükség. Ma, amikor szórványosan jelennek meg hanti könyvek, illetve helyi újságok vagy orosz nyelvű újságok hanti nyelvű rovatai, általában mindenki a saját anyanyelvjárását használja. A helyesírás sehol sem szilárdult meg, de az egyes területeken a hangjelölésben vannak bizonyos hagyományok, amelyekhez mindenki igyekszik alkalmazkodni.

Kérdés azonban, hogy egy népnek látják-e magukat a hantik. Három adminisztratív körzetben élnek: a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben és a Tomszki Területen. A jamali és a hanti-manysi körzet határán egymáshoz viszonylag közel élnek, nem érzik magukat nagyon különbözőnek egymástól. A keleti hantik tomszki területi csoportja, a vaszjugáni hantik viszont kevésbé érintkeznek a hanti-manysi körzetbeliekkel, ráadásul nyelvjárásuk is jelentékenyen különbözött a tőlük északnyugatra élőkétől. Erről a problémáról olvashatunk Nagy Zoltán olvasmányos cikkében. Sok érdekes adalékkal szolgálhat Sipos Mária összefoglalója egy, az obi-ugor népek helyzetével foglalkozó konferencián elhangzott beszélgetésről.

Az Onyega hullámai

Sorozatunk előző két részében olyan finn háborús dalokkal ismerkedhettünk meg, melyek hevesek, harciasak, szatírikusak és politikai mondanivalóval átitatottak. Mai darabunk ezzel szemben inkább melankolikus.

Lyö aallot Äänisen aavan,
ne keinuu näin kertoen:
on uuden huomenen saava
maa Vienan ja Aunuksen.
Ne kuuli sorean soiton
min' taiston temmellys toi.
Nyt joukko horjumaton
sen rantoja taas vartioi.
Hiljaa tuutii Ääninen aaltojaan,
uupuu rantaan
satujen saarelmaan.
Sua kaukaa, armain,
täällä muistelen -
kerran noudan
onnemme venheeseen.

Lyö aallot Äänisen aavan,
ne keinuu näin kertoen:
toi heimo Karjalan maahan
nyt uuden jo kanteleen.
He kulki voitosta voittoon
ja löivät vihuripäin,
siks' kunnes koskematon
ja ihana maa tänne jäi.

Hiljaa tuutii Ääninen aaltojaan, ...

Hullámok csapkodnak az Onyega vizén,
ezt mesélve hintáznak:
új reggelre ébred
az Fehér-tenger és Olonyec földje.
Kecses dallamot hallottak,
melyet a harci zaj hozott.
Most a rettenthetetlenek csapata
őrizte megint partjait.

Csendesen ringatja az Onyega a hullámait,
a partra rogy
a mesék szigetecskéjén.
Rád, távoli, legkedvesb,
gondolok itt -
egyszer majd elhozom
boldogságunkat a csónakba.

Hullámok csapkodnak az Onyega vizén,
ezt mesélve hintáznak:
a rokonság Karjala földjére
most új Kantelét hozott.
Győzelmet győzelemre halmoztak
és szembeszálltak a viharral,
mígnem ezért érintetlen
és csodálatos föld maradt itt.

Csendesen ringatja az Onyega a hullámait ...

A szöveg arra utal, hogy a finn hadsereg a folytatólagos háború során elfoglalta Karjalát, így az Onyega (finnül Ääninen) tó északnyugati partjait és Olonyec (finnül Aunus) városát is (de a Fehér-tengerig nem jutottak el). A korábban látott szövegekhez hasonlóan itt is sztereotípiák állnak a szöveg középpontjában, a földrajzi nevek mellett ilyennek tekinthetjük a kantele említését is. Miközben a fő versszakok inkább propagandajellegűek és optimisták, a refrén a szerelmi bánkódás kliséit mutatja, ebben a jövőbeli boldogság inkább tűnik vágyálomnak, mint megvalósulandó állapotnak.

Hogyan jutottak olvasóink a Rénhírekre?

Azok az olvasók, akik egy keresőprogram segítségével jutnak a Rénhírekre, nagy többségükben a rénhírek szóra keresnek rá. Vannak azonban néhányan, akik információt keresnek valamiről, és a réhírekre lyukadnak ki. Lássuk, ők hogyan jutnak el a Rénhírekre...

szíj enikő újra kell-e írni a finnugor őstörténetet
tréfás szólások
az uráli és a finnugor elnevezés különbözősége.
baszk baskír
besenyők antropológiája
hogy hívják svédország legészakibb megyéjét
nep 2009
nyelvi családfák kazinczy
popmenyecskék letöltése
vlagyimir vlagyimirovics putyin
ékírás
1973-as párizsi nemzetközi konferencia
2008 dec. legvilágosabb éjszakája
2008 december legvilágosabb éjszakája
a finn irodalom fogadtatása
a finn nyelvtan
a finnugor írásbeliség
afrikai népviselet
agyagpap
alkoholisták
alkoholisták élete
alsó nyelvállású magánhangzó
angol bélyegek eladási értéke
angol népviselet képek
antropologia magyar honfoglaló
antropológia rokonság
attikai nyelvjárás
az uráli népek és kultúrájuk
az uráli és a finnugor elnevezés különbözősége
azonos magánhangzók
beépített erkélyek
blogspot magyar
bíró andrás zsolt antropológus
countywandering
csango nepviselet video
csango ujgur
csecsen nyelv
csángo beszéd
csángó ä
csécsei zsuzsa kemence
deheroizáló történetírás
elte btk észt,litván,lett tanszék
elte udmurt órák
erdekessegek az okori nepekrol
etruszk nyelv wikipedia
etruszkok eredete
etruszkok honnan származnak?
finn diftongus
finn feminista irodalom
finn haditengerészet
finn nyelvjárások
finn-ugor rokonság tagadása
finnek tagadják a magyar rokonságot
finnugor manysi hanti nganaszan főváros hanti-manszijszk ob
fordítás we are the champions
glögi
gyemján
görög nyelvjárás dór ión
hagyományos orosz esküvő
haletelek szovegben
hegedűs ügy
hegyi mari recept
hit hiedelem
hogy hívják svédország legészakibb megyéjét?
hogyan élnek a lappok?
honnan eredhet a magyar népnevünk?
honti lászló 2009
hova tunt a sumer nep
hunfalvy + csángó
hunfalvy ugor vagy török-tatár eredetű-e a magyar nemzet
hány kőműves építi déva várát
hány ragok toldalékok
hátsó nyelvállású i
illesztés hangrend
izsevszk élmény
jakut gasztronómia
jamal sziget
jelölési konvenció
joskar ,autonom köztársaság fővárosa az orosz föderációban
juhköröm
kalevala feldolgozás
karakum sivatag
karjalai kérdés
kazakisztán térképe
kiszely istván hvg
komik leszármazottai ma
komiszárok
komoróczy lászló
káp hozta
káp isten
képek angol népviselet
könnyűlovas harcmodor
középzárt e
lapp nyelvcsalád
lábtörlő tejeszacskóból
lív beszélők száma 2008
madijar, kazahsztán
madjar monda
madzsar nem rokon nyelvész
magnyes
magyar hangok 15. magánhangzó oktatás
magyar magánhangzók
magyar nemzet 2009.01.10
magyarok +lengyelek+genetikai rokonság wikipedia
magánhangzók u ú szabályok
megcáfolták a finn-magyar
merano vikipédia
mitől nép a nép
miért van 3 alakú toldalékunk
moszkva joskar ola repülő
mta finnugor vérrokonság nem igazolt
naj jelentése
national geographic cikkek angolul
national geographic etruszkok eredete 4 elmélet
nyelvállású magánhangzók
népszabadság 2009.01.02.
o,ó ö,ő u,ú helyesírása és kivételek
orosz alkoholisták
oroszország őslakossága
putyin családja
párizsi orientalista világkongresszus 1973
queen we are the champions magyarul
reklám bélyegeken
rettegett iván színház
riport egy nyelvjárási szövegről
rosztov-velikij
régi falusi tipusházak
régi népviselet
rém finnugor
rénszarvas kép
sumér hanganyag
sumér múzeum
sumér népzene
sumér ékírás jelek magyarázata
szamojéd barátaink
szarufa végének kivágása
szarvas zsuzsa karélia
szavak ü ű
szekszi...tanár...tanár...népi
szibériai húsos pelmenyi
sziktivkar repülőtér
számos komik
szélsőbal zenében
szólások nővényről
sáros saras
tarsolylemezek
terepmunka nagyatádon
toldalékok illesztése
torgaji mad
tyustya
télapó kommunista
udmurt nyelvtanulás elte
vatera hoax
verandák fábol
viinamarisaar
we are the champions forditása
wikipedia csodaszarvas
zárt magánhangzók wikipédia
érdekességek a magyarokkal kapcsolatban
érme
ősmagyarok istene
„keleti magyarok nyomában"kiállitás
mari köztársaság térképe

A válogatás természetesen erősen szűkített, csak az érdekesebbek szerepelnek.

Peter Simon Pallas a mordvinokról

Többször írtam már e helyen a finnugoroknál járt utazókról, felfedezőkről. Most is e téma körül forgolódunk, de ezúttal Sánta Péter szemináriumi beszámolóját bocsátom közre P. S. Pallasról és mordvin tárgyú megfigyeléseiről:

Peter Simon Pallas 1741. szeptember 22-én született Berlinben Simon Pallas orvosprofesszor fiaként. Tanulmányait kezdetben magántanároknál, később Halléban és Göttingenben folytatta. 1760-ban a leideni egyetemen szerezte meg a doktori fokozatát, 19 éves korában. Pallas zoológusként kezdte tudományos pályafutását, de 1766-ban II. Katalin cárnő Oroszországba invitálta, hogy a Szentpétervári Tudományos Akadémián professzorként dolgozzon. A meghívás és a kapott feladatok kitágították érdeklődési körét. 1768–1774 között különféle expedíciókban vett részt Oroszország középső tartományaiban, az Urál- és az Altaj-hegységben, Nyugat-Szibériában és a Bajkálontúl. Természettudományos megfigyelései mellett tanulmányozta a meglátogatott népek kultúráját és kutatta eredetüket is. Gyűjtését Szentpétervárott adta ki Reise durch verschiedene Provinzen des Russischen Reichs címmel. Művében átfogott több tudományterületet is, például a geológiát, ásványtant, zoológiát és botanikát. 1784–1815 között Pallas megírta a Flora Rossica-t, majd elkezdett dolgozni a Zoographica Rosso-Asiatica-n (1811–1831).

1793–1794 között újabb expedícióban vett részt. 1793 februárjában Szaratovig utazott, és a Volgán egészen Volgográdig hajózott le. A tavaszt ezen a területen töltötte, illetve ettől keletre. Augusztusban a Kaszpi-tengerig utazott, utána keresztülvágott a Kaukázus hegyein. Szeptemberben eljutott a Krím-félszigetig, majd a telet Szimferopolban töltötte. 1794 tavaszán a Krím-félszigetet tanulmányozta, júliusban pedig már a Dnyeper folyó mellékén járt. Szeptemberben tért vissza Szentpétervárra. Utazásait Bemerkungen auf einer Reise in die südlichen Statthaltenschaften in der Jahren 1793-1794 című művében adta közre. II. Katalin cárnő tudományos munkáját elismerve birtokot adományozott Szimferopolban a tudósnak, ahol Pallas 1810-ig élt. Ezt követően Sándor cár engedélyével elhagyta Oroszországot és visszatért Berlinbe. 1811. szeptember 8-án hunyt el.

Pallas e művében naplószerűen, napi pontossággal írja le útját Dél-Oroszországon keresztül. Könyve gazdagon illusztrált képekkel.

A Bemerkungen auf einer Reise in die südlichen Statthaltenschaften in der Jahren 1793–1794 felépítése:

I. kötet
Utazás Pétervártól Rjazanyig
Észrevételek és utazás a déli Volga mentén
Utazás Asztrahanytól a Kaukázus vonaláig
Észrevételek a Kaukázus hegyeiről

II. kötet
Utazás a Krímbe
Utazás a Don déli folyása mentén a Krím-félszigetig
Utazás az Ufától délre eső területekre
Utazás a Krím hegyeinek délkeleti tájain
Általános megfigyelések a Krím-félsziget lakóiról, életükről, és kultúrájukról

A mű finnugor vonatkozásai az I. kötetben találhatók.

P. S. Pallas 1793. április 4-én kísérőivel átkelt a Volgán. Ez alkalommal írt a mordvinokról: Megjegyzi, hogy most a Volga-folyón nincs jég, ami meglepő számára, mert a tél egészen a tavaszi hónapokig kitart Belső-Oroszországban. A folyón így csónakkal kel át. Zoológiai ismeretei alapján pontosan leírja az itt élő madárfajokat. Megfigyeléseket tesz a mordvin népviselettel és öltözködési kultúrával kapcsolatban, ami tájegységenként eltér egymástól. A nők és férfiak fehér vászoninget hordanak, amely gazdagon hímzett. Ruháik általában vörös, kék, sárga és fekete színekben készülnek. A nők fejviselete rendszerint lenből készült hosszú kendő, amit turbánszerűen megkötnek, míg más csoportoknál vászonsapkát hordanak. A fejdíszek díszítésére gyakran használnak ezüst pénzérméket, gyöngyöket, kagylókat. A nők nadrágot is viselnek, egyesek ingüket deréknál megkötik, míg mások nem, így az övék bokáig ér. A mordvin nők egyik sajátos viseletéről is említést tesz, a pulagaj nevű farkötényről. Ezt is gyöngyökkel és érmékkel díszítik.

Étkezési szokásaik: a kenyér kelt tésztából készül, amit otthon sütnek. Ismertek a különböző pirogok is, ezeket hússal töltik. A ló húsát is szívesen fogyasztják, amit szárítással és sózással tartósítanak. A halat úgyszintén szárítással, sózással és füstöléssel tartósítják. A tejből vajat, túrót és sajtot készítenek. A hitvilágukkal kapcsolatban Pallas szűkszavú, csupán azt említi meg, hogy a mordvinok pravoszlávok. Nem tesz megjegyzést a pogánykori istenségekkel kapcsolatban.

A mordvinok házasságkötéséről megemlíti, hogy közeli vérrokont nem szabad elvenniük, és a lányok férjhez adásánál szigorúan ragaszkodnak a születési rendhez, ami azt jelenti, hogy a nagyobbik leány férjhez adásáig a kisebbek házasságáról szó sem lehet. Gyakori volt a leányszöktetés. A fiúk csak akkor raboltak leányokat, ha barátaik is részt vettek az akcióban.

Eddig a dolgozat. Kiegészítésként érdemes megjegyezni, hogy a Pallas által közölt rajzok nagy segítséget jelentettek a néprajzosoknak és a régészeknek is. Ugyanis a kapcsolatot jelzik a 19–20. századi néprajzi gyűjtések és a régészeti leletek között. Általuk folyamatában lehet látni a mordvin viselet fejlődését az elmúlt ezer évben.