Törvény a réntartásról

Az ősszel az Oroszországi Föderáció Állami Dumája Az északi réntenyésztésről című törvénycsomagot fogja tárgyalni. Erre azért van szükség, mert miközben Oroszország a világ legjelentősebb réntenyésztő állama, jelenleg nincsen törvény, mely egységesen kezelné a réntartással kapcsolatos ügyeket.

Oroszország északi területein legeltetik a világ rénállományának kb. 70%-át. A réntenyésztés nem csak a mezőgazdaság egy jelentős ágazata, hanem az őshonos népek életformájjának és kultúrájának szerves része is. E népek életszínvonalának emeléséhez is elengedhetetlen a réntenyésztés színvonalának emelése. Az északi őshonos népek tagjainak átlagéletkora 10--12 évvel alacsonyabb az átlagos oroszországgi polgárénál.

Valentyin Pivnyenko, a duma az Északi és Távol-Keleti Területek Ügyeninek Bizottságának elnöke szerint, habár az új törvény meghateremti a réntartás jogi, gazdasági, természetvédelmi és szociális alapjait, hasonló törvény elfogadására már jóval korábban szükség lett volna. A törvény hiányával hozza összefüggésbe, hogy a házirének száma folyamatosan csökken.

A törvénytervezetet egyébként már 2002-ben benyújtották, de csak hat évvel később kezdték tárgyalni.

Forrás: Госдума России рассмотрит закон "О северном оленеводстве"

Rövid hírek a finugor.ru-ról

Izsevszkben megünnepelték Udmurtia Oroszországhoz való „önkéntes csatlakozás”-ának 450. évfordulóját. A köztársaság egész évben erre készült, építkezésekkel, a köztársaság történetéről szóló könyvek kiadásával ünnepeltek. A központi ünnepségen (feltehetően szeptember 18-án, erről a hír nem szól) 18.000 néző előtt, 6.000 résztvevővel Mindörökké Oroszországgal címen „sport-kulturális” bemutatót tartottak az izsevszki központi stadionban. Ez Udmurtia történelmét és jelenlegi büszkeségeit mutatta be. (Forrás)

Az előbbi eseményhez kapcsolódik az izsevszkben megrendezett 2. Finnugor Ökölvívó Fesztivál. (Forrás)

A Finnugor Írókongresszus kísérő rendezvényeként fotókiállítás nyílt Joskar-Olában. A hivatásos és amatőr fotográfusok képein elsősorban tájakat, a népi kézművesek alkotásait és népviseleteket csodálhatnak meg a látogatók. (Forrás)

Mesepárna címen új gyerekkönyv jelent meg komi-permják nyelven. A projektet Moszkva városának régióközi kapcsolatokkal és nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezte. A könyv célja elsősorban az olvasás megkedveltetése, ill. az önálló olvasásra való nevelés. A kötet mindössze 230 példányban jelenik meg. (Forrás)

A Tyumenyi Körzethez tartozó Uvat községben bemutatják a Legenda Szornyi Najról című etno-rockoperát. A Szornyi Naj jelentése: Arany Asszony. Az előadás manysi és hanti mítikus elemekre, medveünnepi rítusokra épül. (Forrás)

Az Udmurt Köztársaság Családi, Demográfiai és Gyermekjogvédelmi Elnöki és Kormánybizottsága támogatásával szeptember 19-én rendezvényt szerveztek a ludorvaji szabadtéri múzeumban. A rendezvény során udmurt és orosz esküvői szokásokkal ismerkedhettek meg a látogatók. (Forrás)

Udmurtok/udmurtiaiak az olimpián

Fejes László a múlt héten egy posztban beszámolt arról, hogy a pekingi olimpián az orosz aranyak közül kettőt erza sportoló nyert meg. Az Udmurt dunnye című lap 2008. július 30-i számának Udmurtok az olimpián című cikke, illetve a 2008. augusztus 8-i szám pedig néhány Udmurtiában született sportolót említ meg, akik szintén részt vettek az idei olimpián, ám az egyelőre sajnos sem az újságcikkek, sem a további internetes böngészés során nem derült ki egyértelműen, hogy udmurt, avagy udmurtiai, de orosz (esetleg egyéb nemzetiségű) olimpikonokról van-e szó.

Okszana Pavlovna Udmurtova távolugrónő 1982-ben született a dél-udmurtiai Grahi járásban. Sportolói karrierje Udmurtiában kezdődött, a jobb edzési feltételek biztosítása végett azonban kénytelen volt Volgogradba költözni. Első nemzetközi sikerét a 2005-ös világbajnokságon érte el, ahol hatodik lett. Az idei olimpián 6,70 méter hosszú ugrásával szintén hatodik helyezést ért el.

Andrej Kirilenko az oroszországi olimpiai küldöttség zászlóvivőjeként már az olimpiai megnyitóünnepségen feltűnhetett a nézőknek. Kirilenko az Udmurt Köztársaság fővárosában, Izsevszkben született 1981-ben, ahonnan Szentpéterváron át egészen Amerikáig vezetett az útja. Az orosz válogatott tagja, de jelenleg Amerikában él és edz. Az idei olimpián kívül a 2000-es olimpián is indult Sydneyben.

Jurij Trofimov crosscountry-kerékpárversenyző 1984-ben született a közép-udmurtiai Igrai járásban. Ő is Udmurtiában kezdett el sportolni, majd egyre nyugatabbra volt kénytelen költözni: sokáig Moszkvában edzett, most azonban Franciaországban él. Korábbi olimpiai múltja neki is van: 2004-ben ott volt Athénban. Idén Pekingben 41. helyezést ért el.

A sportesemények nagyközönsége egy-egy oroszországi sportolót általában orosz sportolóként könyvel el, az orosz színekben induló versenyző sikere pedig – a nemzetközi versenyek szintjén – orosz sikerként lesz ismert: az, hogy valaki orosz állampolgársága mellett mordvin vagy udmurt nemzetiségű, nemzetközi viszonylatban sokaknak semmit sem mond. Talán ezért sem egyszerű egy-egy „mordvin-” vagy „udmurt-gyanús” sportoló tényleges származását kinyomozni (a mordvin bajnokokról, Valerij Borcsinról és Olga Kanyiszkináról is – ahogy az Fejes László posztjából kiderül – több helyütt azt olvashatjuk, hogy oroszok). Mindenesetre izgalmas volna egyszer utánanézni annak, hogy például az idei olimpia többszáz fős oroszországi küldöttségében valójában hányféle kis nép képviseltette magát: valószínűleg Valerij Borcsinon és Olga Kanyiszkinán kívül is akadt közöttük jónéhány finnugor „képviselő”. Egy ilyen számvetés azonban a puszta érdekességén kívül nem biztos, hogy különösebb jelentőséggel bírna: korántsem biztos, hogy minden „finnugor sportoló” feltétlen szükségét érzi az oroszon kívül egy kisebb néphez való tartozásának hangsúlyozását. Mindenesetre várom a nálam jobban informált olvasók reagálását Udmurtova, Kirilenko és Trofimov etnikai hovatartozásának kérdésében.

Szeptember 26.: A nyelvek európai napja

Az Európai Unió 2001 óta ünnepli szeptember 26-án a Nyelvek Európai Napját. A program célja az európai nyelvi sokszínűség megőrzése: a nyelvtanulás és a többnyelvűség népszerűsítése. Emellett 2008-ban külön megemlékeznek a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (erről magyarul itt) aláírásának tizedik évfordulójáról. Idén a Facebookon is csoportot hoztak létre az információcsere megkönnyítése céljából. (Úgy tűnik, az Oktatási Minisztérium idén nem túlé aktív az ügyben, addig is olvasható a tavalyi tájékoztató.)

Magyarországon az Országos Idegennyelvű Könyvtár szervez programot ez alkalomra. A tájékoztatás szerint valamivbel készül a szegedi Somogyi Könyvtár, illetve közösen a kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola és az oberpullendorfi (felsőpulyai) népiskola is, de ezek honlapján nem találunk részletesebb információkat.

A magyarországi készülődés meglehetősen lagymatagnak tűnik. Sajnos kifejezetten uráli nyelvekre vonatkozó hírt nem találtunk...

Komi-permjákul a komi-permják fővárosban

Szeptember elsején Kudimkarban, a komi-permjákok fővárosában Баитам комиöн (Komiul beszélünk) címmel sajátos projektet szerveztek, melynek célja a komi-permják nyelv használatának meghonosítása a városban. Ezen a napon a város legforgalmasabb intézményeiben a személyzet kom-permjákul beszélt az ügyfelekkel. A tervek szerint felmérést végeznek a város lakóinak körében az anyanyelvhasználatukról. A permjákul tudó fiataloknak Ме тöда коми кыв (Én ismerem a komi nyelvet) feliratú jelvényeket osztogatnak. Tervezik egy mini társalgási zsebkönyv kiadását is.

Forrás: Жителям Кудымкара предоставится возможность целый день общаться на коми-пермяцком языке