Az új szaranszki magyar lektor blogja

Szaranszkba ez év szeptembertől új lelkes magyar lektor érkezett, kalandjairól, viszontagságairól és élményeiről blogot vezet. Jó olvasást a Mordvinföld magyar szemmel újabb fejezetéhez!

Jelentés a gyilkosság éjjeléről

Ahogy az egyik szombati posztban már hírt kaphattunk róla, szeptember 26-án a Goethe Intézet szervezésében Murder Night néven bűnügyiregény-estet tekinthettek meg a Ráday utca 58-ba látogatók. A rendezvény a Baltic Sea Festival programjába illeszkedett bele, ugyanakkor kapcsolódhatott volna a Nyelvek Európai napjához is (European Day of Languages), amelyet szintén szeptember 26-án ünneplünk, hiszen nyelvek sokasága képviseltetett ezen az éjszakán. Elsősorban természetesen a Balti-tenger partján beszélt nyelvek, közülük is az észt, a finn, a dán, a svéd, a német és a lengyel. Emellett a bevezető beszélgetés Bocsor Péter vezetésével angolul folyt (magyar szinkrontolmácsolással), valamint az egyes felolvasások során a közönség az eredeti szöveg mellett a magyar fordítást is láthatta-hallhatta.

A bevezető beszélgetésben szó volt arról, hogy mi teszi olyan sikeressé ezeket a műveket, mennyire fontos a táj, akár a Balti-tenger maga a művekben. A legtöbb író számára fontos volt a helyszín, a lengyel Mariusz Czubaj például kijelentette, hogy művei nem is játszódhatnának máshol, mint Lengyelországban, míg a svéd Håkan Nesser fiktív környezetbe is helyezte már a szereplőit, ha azt a történet úgy kívánta meg. Indrek Hargla, a sci-fi műveiről ismert észt író számára is lényeges, hol játszódnak a történetei, az Ingellik olevus (Angyali teremtmény) című munkáját, amelyet a Murder Night keretében a magyarországi közönséggel is megismertetett, például Budapestre helyezte, mert ennek a városnak a hangulatát érezte a a barokk zenéhez szorosan kapcsolódó kisregény atmoszférájához illőnek.

Szó volt ezenkívül például arról is, hogy a kevésbé vallásos világképpel rendelkező országokban, ahogy ezt Leena Lehtolainen a finnekkel kapcsolatban felvetette, nagyon fontos a gyilkosság felderítése és a gyilkos bűnhődése, mivel az olvasók nem számítanak arra, hogy az elkövető majd a túlvilági életben bűnhődik. A gyilkosságnak a bűnügyi regényekben betöltött szerepéről pedig úgy nyilatkoztak a szerzők, hogy azért elengedhetetlen a mű szempontjából, mert ez ad bizonyos mélységeket a regénynek, hiszen a maga visszafordíthatatlanságával az életről-halálról való elgondolkodásra készteti az olvasót. Arról, hogy hány embert lehet megölni egy regényben, Håkan Nesser az izlandi írót, Halldór Laxnesst idézte, mondván: Don't kill more people than you are ready to eat.

A közös beszélgetés után következtek az egyes felolvasások, sajnos a finn, az észt és a lengyel, majd a svéd, a dán és a német egyidőben zajlottak. Az estet jazzkoncert zárta.

NRVV 6 – Torum Maa 4. Ruházat és egyéb felszerelések

A Torum Maa házaiban megtekinthetjük az obi-ugor ruházkodás jellegzetes darabjait is. Ezek között a leglátványosabb kétségtelenül a díszes női bunda. A rénbőrből készült ruhadarabb mintáit különböző színárnyalatú szőrzettel borított bőrök összeillesztésével alakítják ki, a mintázatot színes textilcsíkokkal szegik.


A férfi- és gyerekbundák kevésbé díszítettek. Az alábbi képen egy kapucnis gyerekbunda látható. Mint a képen látható, az
ágyakat is bőrökkel borították, bőrrel takaróztak. (A héttérben egy halfogó varsa és egy csónak modellje, ill. egy gyékényből font kosár is látható.)



Alább a bal oldali képen egy öv látható, rajta a különböző felszerelések, ill. apróbb zsákmányállatok felcsatolására szolgáló fülekkel. Két oldalt kések lógnak, hüvelyük fából készült. Mögöttük egy fűrész látható. A jobb oldalon egy íj látható, akép jobb szélén pányva, a sarokban pedig egy húrozatát vesztett hanti citera (nyáresz juh).

NRVV 5. – Torum Maa 3. Nyírkéreg edények

Az obi-ugor kézművesség egyik legfontosabb alapanyaga a nyírkéreg. Min korábban bemutattuk, sátrat is fedtek vele, de főképpen különböző edényeket készítettek belőle. A nyírkéregbe kaparással különböző mintákat rajzolnak. A tipikus minták területenként különböznek, a szakértő szem az edény rajzolatából meg tudja állapítani, honnan származik. Ritkábban fordul elő, hogy a nyírkéreg edénybe mintát nyomnak.

A nyírkéreg edények egyik alapvető típusa a bogyógyűjtő edény. Ennek szája kerek vagy elliptikus, feneke felé általában ellapul. Madzag segítséggel nyakba akasztható, így bogyószedés közben mindkét kéz szabad marad, a bogyókat pedig az edénykébe gyűjtik.



Az edények másik fontos típusa a kerek tárolódoboz. Bogyók, liszt, varrókészlet tárolására alkalmas.



A harmadik fő típus a lapos, hosszúkás kosárka. Ennek általában nincs füle, de karimája gyakran meg van erősítve, és fedelet is kaphat.




Hasonló edényeket Oroszország erdőövezetében szinte minden nép készít, az obi-ugor edények leginkább jellegzetes mintázatukról ismerhetőek fel. Figyelemre méltő azonban, hogy (csíkokra hasított) nyírkéregből font tárgyakkal (bocskorral, kosárral, táskával) az obi-ugoroknál nem találkozunk. A fonott kosárkák alapanyaga a gyékény.

Baltis gyilkosok avagy mördernájt a Ráday utcán

Ha szombat délután már épp megmurdálnánk az unalomtól, érdemes ellátogatni a Ráday utca 58. szám alatti Goethe Intézetben fél hétkor kezdődő Murder Nightra. A rendezvény nevével ellentétben békés természetű, az est során a Balti-tengert körülölelő országok híres detektívregény-íróival folyik majd a beszélgetés (Gretelise Holm, Dánia; Jan Seghers, Németország; Mariusz Czubaj, Lengyelország; Håkan Nesser, Svédország; és a finnugorok: Leena Lehtolainen, Finnország és Indrek Hargla, Észtország). Többek között abban a kérdésben nyomoznak a résztvevők, vajon miért van az, hogy a Balti-tenger partján (amelyet az egyes nyelveken Északi-, Keleti- és Nyugati-tengernek neveznek attól függően, kinek melyik partját mossa a nagy víz) ilyen sok jó detektívregény születik.

20 órától 21 óráig az írók különböző termekbe elvonulva felolvasnak műveikből. (Mindezt magyarul közvetítik a hallgatóság azon részének, akik nem beszélnek (Balti-)tenger nyelven.) Az estét dzsesszzenével kísért kötetlen beszélgetés zárja.

Leena Lehtolainen különösen a Maria Kallio nyomozó kalandjait elbeszélő sorozatával lett népszerű, amelyből tévésorozat is készült. Indrek Harglát pedig a tufarajongók (vagyis a sci-fi kedvelői) ismerhetik jobban, többek közt egy internetes sci-fifolyóiratban, az Algernonban megjelent novellái alapján.