NRVV 7. – Torum maa 5. Vadászat

A Torum maa területén több csapdát is bemutatnak. Ezek működése általában igen nehezen érthető meg, mivel biztonsági okokból olyan részeket is elhelyeznek rajtuk, amelyek megakadályozzák működésüket. Ezek a biztonsági eszközök elkülöníthetetlenek magától a csapdától, így gyakorlatilag lehetetlen megérteni a működési mechanizmust. A verem pl. egyszerűen le van fedve. A csapdák többsége hasonlóan működik: az állatot valamilyen csalival a csapdához csalják, és amikor a csalihoz nyúl, kimozdít egy nehezebb rönköt, amely szerencsésebb esetben agyoncsapja. Kevésbé szerencsés helyzetben beszorul, és addig szenved, míg ki nem múlik, vagy míg a vadász meg nem érkezik. Balra medve-, középen róka-, jobbra fajdcsapda látható.



A csapdák egy másik típusában az állat a csali kimozdításával annak helyére azonnal beszorul. A bal oldalon látható rókacsapdában a rombusz alakú fadarab a csalihalat jelképezi (a felette beszorított fadarab bitonsági kellék), kimozdításával a kettéhasított fatörzs visszazárul. A jobb oldalon látható cobolycsapdában fent keresztbefektetett fatörzs esik rá az alatta levőre.



Az alábbi képen pedig a vadászok ideiglenes szálláshelye látható. A sarok és a tető menedéket nyújt a szél és a csapadék elől, az előtérben gyújtott tűz pedig meleget biztosít.

Magyar püspökök a magyar őstörténetről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet bocsátott ki, amelyet szeptember 20-án minden katolikus templomban felolvastak. Ebből idézünk:

„Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. …
Ezeréves magyar kultúránk a keresztény hit nélkül nem érthető. Ezt az öntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény és magyar feladatnak tekintjük. … A kommunista évtizedek alatt próbáltak mindent elfelejtetni, ami magyar és keresztény azonosságunkat erősítette. … Ezeréves magyar kultúránk a keresztény hit nélkül nem érthető. Ezt az öntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény és magyar feladatnak tekintjük. …
Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek vannak vadhajtásai is. Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése.”

Ez azért nagy dolog: a magyar katolikus egyház nemcsak a nemzeti öntudatra ébredés vadhajtásai, hanem a tudománytalan őstörténeti elméletek ellen is fellépett.
Jézust mint pártus, vagyis szegről-végről magyar herceget egyébként Badiny-Jós Ferencnek köszönhetjük.

Történeti ruszisztika és uralisztika az Urálban és Budapesten

Nemzetközi kerekasztal és szeminárium
Budapest, Ruszisztikai Központ
2009. október 5.


A programot lásd a központ honlapján!

A szettu éneklési stílus az UNESCO listáján

A szettuföldi (Észtország délkeleti része) polifonikus éneklési stílus (leelo) tegnap fölkerült az UNESCO kulturálisörökség-listájára. Észtországban a kihnui (kis sziget az ország szárazföldi részétől délnyugatra) kulturális térség mellett még a dalos- és táncünnepek szerepelnek a jegyzékben, az utóbbi hagyomány nem észt unikum, a lettek és litvánok körében is létezik, általános baltikumi jelenségnek tekinthető.

Szettuföld lakói ortodox vallásúak, hagyományos életmódjuk elsősorban a mezőgazdaságra épül, a beszélők egy része orosz területen él. A szettu nyelvváltozat nyelvi, illetve nyelvjárási státuszának megítélésével kapcsolatban régóta viták folynak. A közösség indentitásának megőrzésében a nyelv(járás) mellett fontos szerepe van az északi észttől bizonyos jegyekben különböző anyagi kutúrának (pl. népviselet), és a különleges éneklési stílusnak is, amely a balti-finn népeknél megtalálható runóéneket (regilaul) ötvözi az Oroszországban is elterjedt polifonikus énekléssel. A szettu térség éneklési hagyományát az ún. leelokórusok viszik előbbre. Ők vállalták át a családoktól a szettu kultúra továbbörökítésének szerepét. (A szettu közösség egyik fontos tagjának, a népdalénekes Hilana Tarkkának az életébe kínál betekintést a Taarka című szettu nyelvű film, amely 2008-ban készült el, és hazánkban is bemutatták. A film előzetese itt megtekintehtő.)

A kulturális örökséggé nyilvánítás eseményéhez számos rendezvény is kapcsolódik. Többek között idén október 9–10. között rendezik meg Värskában az első Leelo-konferenciát. A tudományos szimpóziumon különböző tudományágak szakemberei beszélnek majd erről a különleges éneklési hagyományról, emellett poszterelőadások mutatják be a leelokórusokat, és közös énekléssel a szettu himnuszt is rögzítik.

Az új szaranszki magyar lektor blogja

Szaranszkba ez év szeptembertől új lelkes magyar lektor érkezett, kalandjairól, viszontagságairól és élményeiről blogot vezet. Jó olvasást a Mordvinföld magyar szemmel újabb fejezetéhez!