Megjelent a Reguly Társaság értesítőjének, a Finnugor Világnak a legújabb száma. Mivel épp a napokban ünnepeljük Reguly halálának 150. évfordulóját, a számban több cikk közvetlenül is kötődik
Reguly személyéhez.
A címlap belső oldalán
Lugossy József Reguly-dal c. versét találjuk a Reguly-Albumból.
Ezután Csúcs Sándor felelős szerkesztő (
a PPKE Finnugor Nyelvészeti Tanszékének vezetője) csaknem hét oldalon át számol be az V. Finnugor Világkongresszus eseményeiről. Cikke végén arról szól, hogy bár csupán protokoláris rendezvényről van szó, erőt adhat azoknak, akik a maguk szűk környezetében valóban sokat tesznek népükért, nyelvükért. (Arról a lehetőségről, hogy a kongresszusokat valódi tartalommal is megtölthetnék, érdemi munka színterévé is tehetnék, nem esik szó. Sajnos nem derül ki az sem, hogy mi alapján állították, állítják össze a kongresszusra kiküldött magyar képviselők listáját, kik képviselik a magyarságot, és miért éppen ők.)
A beszámolót A. Molnár Ferenc (
a ME és a DE egyetemi oktatója) cikke követi Reguly könyvtárosi munkásságáról. Reguly a
Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma:
Országos Széchenyi Könyvtár) igazgatója (akkori terminussal: első őre) volt. A cikkből kiderül, hogy Reguly nem volt oly kitűnő könyvtáros, mint
Toldy Ferenc lelkendező beszámolói állítják, de nem is volt annyira hanyag, mintt
Szinnyei Jószef számol be róla. Reguly konkrét könyvtárosi tevékenységéről azonban csak annyit tudunk meg, hogy a magyar nyelvű könyveket külön válogatta a többitől, ill. megszerzett néhány, a magyar nyelvtörténet szempontjából fontossá vált kódexet (
Czech-kódex,
Érsekújvári kódex,
Thewrewk-kódex).
Ezután ismét a Reguly-Albumból következik egy részlet, ezúttal Reguly levele Toldy Ferencnek, amelyben arról számol be, hogyan keltek át
a Pelimka völgyéből a Szoszva völgyébe.
Ismét Csúcs Sándor beszámolója következik, ezúttal a július 11-12-én Zircen megrendezett Reguly-konferenciáról.
Ezt Honti László (
egyetemi tanár, akadémikus, az Udinei Egyetem tanszékvezetője) Rédei Károly temetésén elmondott búcsúbeszéde követi, mely Rédei pályafutásának főbb állomásait tekinti át.
Reguly Antal halálának 150. évfordulója mellett
Lakó György születésének 100. évfordulójára is emlékezünk az idén. Ennek kapcsán a Finnugor Világ Lakó György három, eddig publikálatlan visszaemlékezését teszi közzé Zaicz Gábor (
a PPKE Finnugor Nyelvészeti Tanszékének docense) által egy szöveggé szerkesztve.
Jeremej Ajpin hanti író
idén töltötte be hatvanadik életévét. A Finnugor Világ közli magyar fordítója, Nagy Katalin köszöntőjét. (A köszöntőben Nagy Katalin Ajpint hanti Kunderának nevezi, sajnos nem világos, miért éppen Kunderához hasonlítja a világirodalom nagyságai közül.)
A visszaemlékezéseket, köszöntőket Ivasivka Sarolta cikke követi a nyenyec irodalmat támogató orosz nemzetiségű kiemelkedő személyiségekről. Ők tanárként, tankönyvíróként, fordítóként dolgoztak, egyengették nyenyec írók útját.
Ismét Zaicz Gábor következik, aki Ruttkay-Miklián Eszter munkásságát ismerteti abból az alkalomból, hogy elnyerte a Vértes Edit-díjat.
A következő cikket megint Zaicz Gábor jegyzi, Ezúttal Vértes O. Augusztáról szól, aki tavaly, augusztus 23-án húnyt el, és idén lenne 94 éves. Vértes O. Auguszta francia nyelvet tanított különböző intézményekben, tudományos munkássága a francia irodalom finnugor kapcsolatairól szól, egyetemi disszertációjának címe:
A finnugorság felfedezése a francia irodalomban. (Ebben a francia irodalom magyar vonatkozásaival nem foglalkozik.)
Tánczos Orsolya alig egyoldalas cikkében arról számol be, hogy Észtországban fiatal udmurt és komi költőnők köteteit jelentették meg négy nyelven (udmurt/komi, észt, angol, orosz). Nem világos, hogy Arzami Otšeit, aki férfi, miért említi. Ugyanakkor a sorozatban az említetteken kívül több (köztük mari és mordvin) kötet is megjelent (l.
a 74 koronások között), ezekről nem esik szó. A cikket az egyik kötetből származó vers és fordítása zárja. (Nem világos, hogy nyers- vagy műfordításról van-e szó.)
A következőkben ismét a felelős szerkesztőé a szó, aki Lennart Meri észt elnök beszédeinek gyűjteményének (
A szó hatalma, Savaria University Press, Szombathely, 2008) megjelenéséről számol be. Az ismertető közel fele egy, az egyik beszédből vett részlet.
Ezután ismét Tánczos Orsolya ismertet egy kötetet, méghozzá Munkácsi Bernát udmurtföldi utazásának naplóját, melynek megjelenéséről blogunk már
beszámolt. Tánczos kedvcsinálónak azt a részletet tartja érdemesnek kiragadni, amikor Munkácsi megérkezik Kazanyba, és a város sziluettjét csodálja.
A következő cikkben a szó továbbra is Tánczos Orsolyánál marad, ezúttal a
XXIV. IFUSCO (a finnugor szakos hallgatók nemzetközi konferenciája) eseményeiről számol be. (Sajnos magukról az előadásokról semmit nem tudhatunk meg.)
Ezután 12 uralisztikai vonatkozású rövid hír következik Falk Nóra (
a PPKE Finnugor Nyelvészeti Tanszékének tanársegédje) összeállításban, ill. 48 nyúlfarknyi (helyenként egysoros) lapp vonatkozású hír a
Ságat c. lapp újságból Németh Zsigmond (
az idősebb) összeállításában. Egy hír a sok közül: „Idén nem lesz heringhalászat a finnmarki fjordokban, annyira lecsökkent a számuk. Várni kell pár évet, míg felszaporodnak.”
Sajnos meg kell említenünk, hogy ebben a számban feltűnően sok a központozási hiba és előfordul néhány fájó különírási/egybeírási hiba is. Egy olyan folyóiratban, melynek szerkesztői (és szerzői is főként) egyetemi oktatók, ráadásul bölcsészkaron, ennél nagyobb gondosságot várnánk. Mindezek ellenére jó lenne, ha a sokéves ígérgetés után végre az interneten is megjelenne a Finnugor Világ, mert néhány cikkét teljes egészében jó szívvel ajánlanánk.
Bejegyzések
