NRVV 19. – Cirill és Metód emlékműve

A Krisztus feltámadása tiszteletére emelt templom előtt áll Cirill és Metód szerzetesek emlékműve. Az ortodox egyház mint a szláv írásbeliség megteremtőit tiszteli őket (valójában Metód szerepe jóval kisebbnek tűnik). Igaz is, hogy Cirill alkotta az első szláv ábécét, amikor Rasztyiszlav fejedelem meghívására Morvaországba indult téríteni. Úgy gondolkozott, hogy a népet csak a saját nyelvén lehet megtéríteni, s mivel minden nyelvnek (héber, görög, latin) saját ábécéje van, a szlávok számára is saját ábécét kell létrehozni. Ez az ábécé azonban nem a cirill, hanem a glagolita volt. A glagolita sosem terjedt el igazán, a 12. századig használták Horvátországban. A ma Cirill neve alapján cirillnek nevezett ábécé nem új ábécé, csupán a görög unciális (lényegében: nagybetűs) írás néhány új betűvel kiegészített változatából fejlődött. A mai cirill ábécék, ill. betűformák részben spontán változások, részben tudatos szabályozás eredményei.

Cirill alapgondolata tehát az volt, hogy a népnek a saját nyelvén kell a vallás dolgairól beszélni. Az ő idejükben a szláv nyelvek még alig különültek el, inkább csak nyelvjárásoknak lehetett tekinteni őket. Cirill az általa jobban ismert, a mai bolgárhoz és macedónhoz közeli, Thesszaloniki környéki nyelvjárást használta, de ezt Morvaországban és a Kijevi Ruszban is megértették (a mai oroszország területén ekkor még alig éltek szlávok, legfeljebb Velikij Novgorod környéke tartozott a Kijevi Rusz fennhatósága alá). Ezt a változatot ószlávnak hívjuk (bár pontosabb lenne az óbolgár elnevezés). Bármennyire is tiszteli azonban az orosz egyház Cirillt, az elveit kevéssé követi. Nemcsak a nem szláv nyelvek használatát nem szorgalmazza (eltekintve néhány elszigetelt kezdeményezésről, melyeknek finnugrisztikai jelentőségük is van), de a 17. századig az orosz helyett is az ószláv egy változatát, az egyházi szlávot használta. Orosz nyelven csak 1876-ban jelent meg a teljes Biblia.