NRVV 50. Glugijani, avagy filológiai nyomozás

1978-ban Honti László Északi osztják szövegek szójegyzékkel címen cikket jelentetett meg a Nyelvtudományi Közlemények 80. számában. Mint már korábban említettük, ebben az időben magyar kutató Szibériába nem juthatott el, anyagát Honti is Leningrádban gyűjtötte. Egyik adatközlőjéről azt állítja, hogy Glugijani faluból származik. Ilyen falut azonban a megjelölt környéken nem lehet azonosítani. Honnan származhat hát ez az adat?

Ahhoz, hogy megértsük a hiba természetét, ismernünk kell az orosz kézírást. Nézzük meg, hogy néz ki a G, ill. a g!


Nézzük meg, milyen lesz az utána álló l!



Látható, hogy ha a Gl kapcsolatot leírjuk, akkor az l becsúszhat a G kalapja alá. Ilyenkor úgy tűnhet, mintha a kalap három száron állna. Van hasonló betű? Van bizony, méghozzá a T!


Természetesen a dolog fordítva is működik: ha a T szárait kicsit slendrián módon írjuk, úgy tűnhet, mintha azok nem a szárak lennének, hanem egy külön betű, pl. egy l.

Valójában a következő történhetett. Honti biztos akart lenni abban, hogy nem felejti el a falu nevét, és nem is szerette volna rosszul lejegyezni. Minden valószínűség szerint az adatközlőt kérte meg, hogy írja le valahova. Az adatközlő persze az oroszországi szokás szerint hanyagul írt, Honti meg idővel, amikor a feljegyzéshez fordult, már elfelejthette, hogy hogyan is hangzott a falu neve. A felírt szó T-jét pedig Gl-nek silabizálta ki, így lett Tugijaniból Glugijani.

Hogy mindez nem a valóságtól elrugaszkodott okoskodás, arra meggyőző bizonyítékunk van. Az alábbi kézírást tavaly rögzítettük Tugijaniban.