NRVV 59. A Szentföld

Tegitől nem messze van egy kis település. Szent helyről van szó, korábbi tapasztalataim alapján jobbnak látom nem megnevezni. Korábban Schmidt Éva itt gyűjtött medveénekeket, ma is az adatközlő leszármazottai élnek itt, de ők már ezeket nem tudnák felidézni.

Ki tudja, milyen ereklyéket rejtenek a lábasházak?
Az elkerített területre az itt lakók is csak ritkán teszik be a lábukat.

Gazdasági épületnek is gondolhatnánk, de a burjánzó gyomnövényzet mást sejttet...

Egy régi lakóházban, melyet ma inkább csak raktárnak használnak és ahol csak ritkán alszanak,
a szent sarokban megtekinthetjük a bálványok ládáit.
Az obi-ugorok a házban tartott ereklyéiket, bálványaikat ilyen ládákban tartották.

A ház megőrizte a hagyományos beosztást: a fal mentén elválasztott rekeszekben aludtak,
a szoba közepén tevékenykedtek.
(Valójában persze idejük nagy részét a szabadban töltötték.)

Valóban szent hely: míg a környéket jártuk, csónakunknál megjelent az Erdei Öreg.